Az online népesség tagjainak többsége tervez belföldi nyaralást az idei évre

Az április omnibusz kutatásunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy a 18-64 év közötti, gazdaságilag aktív, online népesség tagjainak nyaralási terveire milyen hatással volt a még mindig érvényben lévő járvány vészhelyzeti időszak. Jelenlegi állás szerint heteken belül részben érvényüket veszíthetik az utazási korlátozások, megnyithatnak a szállodák és a panziók, lassan újra elindulhat a belföldi és a külföldi turizmus.

Fontos azonban, hogy az utazással kapcsolatos nyitás lehetőségeit azok fogják tudni kihasználni, akik a COVID-19 vírussal szembeni védettségüket hivatalosan tudják igazolni. Ezért vizsgálatunk során arra is kitértünk, hogy az online népesség mekkora hányada tekinthető jelenleg védettnek, akár azért, mert már kapott védőoltást, akár pedig azért, mert már átesett a betegségen. Lényeges, hogy kutatásunk adatfelvételi időszaka április közepén és végén zajlott, amikor is a legalább első védőoltással rendelkezők száma még nem érte el 3,5 millió főt, a beazonosított fertőzöttek száma pedig nagyjából 750 ezer főre volt becsülhető. Az azóta eltelt időszakban az első oltással rendelkezők száma 4 millió fölé emelkedett már, a beazonosított fertőzöttek száma is nőtt, így a fenti értelemben védettnek tekinthetők számaránya is magasabb már az áprilisban regisztráltnál.

Az online népesség több, mint fele átesett már a betegségen, vagy megkapta már legalább az első védőoltását

Az áprilisi végéig az online népesség több mint fele volt védettnek tekinthető, vagy azért, mert már átesett a betegségen vagy pedig azért, mert védőoltást kapott (magasabb azoknak az aránya, akik védőoltás miatt váltak védetté). A védett lakosok számaránya az életkor növekedésével párhuzamosan emelkedik: az 55-64 éveseknek több mint kétharmada, a 35-54 év közöttieknek valamivel több mint a fele, az ennél is fiatalabbaknak viszont már csak nagyjából egyharmada volt védettnek tekinthető április végén. A Kelet-Magyarországon élők körében alacsonyabb az ilyen értelemben védettnek tekinthető lakosok aránya (nem éri el az 50%-ot szintet), míg Nyugat- és Közép-Magyarországon magasabb.

Az eredményekből az is kitűnik, hogy a rosszabb jövedelmi helyzetben lévők kevesebb információval rendelkeznek, kevésbé tudják, hogy átestek-e már a koronavírus fertőzésen, – ez minden bizonnyal a fertőzöttséget feltáró laboratóriumi vizsgálatok költségeivel magyarázható, amelyet a rosszabb körülmények között élők kevésbé engedhetnek meg maguknak.

Az online népesség negyedének le kellett mondania eltervezett utazást, vagy szállást a pandémia miatt

A koronavírus járvány miatt a gazdaságilag aktív online népesség 23%-nak kellett visszamondani utazást és/vagy szállást az elmúlt 1 évben. A túlnyomó többséget nem érte kár a lemondások miatt: vagy nem is kellett előre kifizetniük még semmit a tervezett utazások miatt, vagy pedig a szolgáltatók alkalmazkodtak a kialakult helyzethez és visszafizették a szolgáltatási díjakat, vagy lehetőséget adtak a foglalások halasztására (89%). Összességében tehát csak az online népesség tagjainak néhány százalékával történt az meg, hogy a pandémia időszakban elhalasztott utazásai miatt anyagi károkat is el kellett, hogy szenvedjen. Az utazások halasztásában, vagy szállások lemondásában érintettek döntő többsége (70%-a), úgy tervezi, hogy a lemondott utazásokat a közeljövőben pótolni fogja valamikor.

A többség tervez nyaralást az idei nyárra, – az emberek elsősorban belföldi utazásokban gondolkodnak

Április végén az online népesség tagjainak 57%-a tervezet belföldi és/vagy külföldi nyaralást idei évre, – a többség belföldre tervez elutazni, csak a gazdaságilag aktív, online népesség ötöde gondolkodik külföldi utazásban. Az átlagnál gyakrabban terveznek utazásokat az idei nyárra a Közép-Magyarországi régióban élők, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, míg kevésbé jellemző ez az Észak-Magyarországi településeken élőkre, illetve az alacsonyabb iskolai végzettségűekre. Külföldi nyaralásokat főleg a legalább érettségivel rendelkező, egyedülállók terveznek, közülük is leginkább a fiatalabbak, a diákok, akik sokszor lakótársaikkal élnek (albérletben, kollégiumban), valamint azok a fiatal párok, akiknek (még) nincsen gyermekük.

A kutatás időpontjában még nem került hatályba az a kormányrendelet, amelynek értelmében csak a védettségi igazolvánnyal rendelkező magyar állampolgárokra nem vonatkoznak majd az utazási korlátozások. Ennek ellenére, már április végén egy kicsit nagyobb arányban terveztek nyári utazásokat azok, akik már átestek a betegségen, vagy pedig megkapták már a védőoltásukat.

Akik terveznek az idei évre nyaralásokat, átlagosan mintegy 300-400 ezer forintot terveznek (családjukkal) elkölteni erre a célra, – ezen belül a külföldi utazásra több mint kétszer annyit terveznek elkölteni az emberek. A tervezett költések természetesen nagyon nagy szóródást mutatnak a különböző társadalmi rétegek között, de még a rosszabb anyagi helyzetben élő, nyaralást tervezők is legalább 200 ezer forintot terveznek elkölteni az idei nyaralásra. Sokan tehát, még akár nehezebb életkörülményeik ellenére is arra törekednek az idén nyáron, hogy a hosszú kijárási korlátozások után egy kicsit el tudjanak szakadni otthonuktól és néhány napon keresztül elfelejtsék a járványidőszak által okozott stresszt, félelmeket, szenvedéseket és nehézségeket.

A Kutatócentrum 2021 áprilisában végzett 1000 fős, reprezentatív felmérést a 18-64 év közötti, online népesség körében.

Kapcsolat

Kapcsolatfelvétel

    Kérek részletes tájékoztatót az alábbi megvásárolható tanulmányokról:


    * Szükséges kitölteni. Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.