A gazdaságilag aktív korú magyarok több mint kétharmada azt mondja, rosszabbul él, mint egy évvel ezelőtt.

A KutatóCentrum az Index megbízásából online felmérést készített 2022 október végén és november elején a 18–64 év közötti, gazdaságilag aktív online népesség köréből kiválasztott 1000 fős reprezentatív mintán az áremelkedésekkel és a forint árfolyamának alakulásával kapcsolatban.

 

Az elmúlt évben jelentősen felgyorsult magyarországi inflációval kapcsolatban a 18-64 év közötti, gazdaságilag aktív korú magyar felnőttek mindössze 13 százaléka mondta azt, hogy számára nem jelent különösebb gondot az infláció, illetve, hogy elfogadhatónak tartja a helyzetet. A gazdaságilag aktív korú magyarok 44 százaléka arról számolt be, hogy számára mérsékelt gondot jelent az infláció, de egyelőre nem súlyos az anyagi helyzete.

A megkérdezettek 38 százaléka mondta azt, hogy számára súlyos, vagy szinte megoldhatatlan gondot jelent az árak növekedése, kifejezetten anyagi nehézségeik vannak, vagy egyenesen válságos az anyagi helyzetük.

Az átlagosnál nagyobb arányban élik meg súlyosan az inflációt a falvakban lakók: 45 százalékuknak vannak anyagi nehézségeik. Ugyanakkor a budapestiek körében ez az arány mindössze 19 százalék. A legfeljebb 8 osztályos végzettségűek 55 százalékának okoz súlyos gondot az infláció, ugyanakkor a diplomások körében ez az arány csak 29 százalék.

A 18-64 éves egyedül élők 51 százaléka számolt be arról, hogy az infláció miatt súlyos, vagy egyenesen válságos az anyagi helyzete. A gyermektelen többtagú háztartásokban élők körében ez az arány lényegesen alacsonyabb: 35 százalék; a gyermeket is nevelők körében pedig 37 százalék. Ez azt mutatja, hogy az infláció elsősorban azokat sújtja, akik egyetlen keresetből élnek.

Érdekes és figyelmet érdemlő jelenség, hogy a parlamenti ellenzéki pártok szavazótáboraiba tartozóknak már 42 százaléka mondja azt, hogy súlyos, vagy válságos helyzetben vannak az árak növekedése miatt, miközben általános szociális és demográfiai jellemzőik nem indokolják ezt a sötét képet.

A gazdaságilag aktív korú magyarok 69 százaléka arról számol be, hogy rosszabbul él, mint ahogy egy évvel ezelőtt élt.

Az 55-64 éveseknek 79 százaléka érzékeli úgy, hogy rosszabbul él, mint egy éve, a 35 év alattiak között pedig 58 százalék ez az arány. Azaz az idősebbek lényegesen nagyobb arányban érzékelik életszínvonaluk romlását, mint a fiatalabbak; bár a fiatalok jelentős többsége is egyértelműen romlást tapasztal az életszínvonalában.

Azoktól, akik romlást érzékeltek az életszínvonalukban, megkérdeztük mekkora havi jövedelemnövekedésre lenne szükségük ahhoz, hogy helyreálljon a korábbi, megszokott életszínvonaluk. A válaszadók 38 százaléka szerint legfeljebb havi 100 ezer forint plusz bevételre lenne ehhez szükségük, 29 százalékuk 100-200 ezer forint plusz bevételtől, 26 százalékuk pedig már több mint havi 200 ezer forint plusz bevételtől várná a megszokott életének helyrebillenését.

A válaszadók 43 százaléka szerint egy év múlva még a mostaninál is magasabb infláció várható, további 18 százalék szerint pedig egy év múlva is a jelenlegi magas szinten lesz az infláció, de nem magasabb, mint most.

A jelenleginél alacsonyabb inflációt egy év múlva csak az emberek alig egynegyede (24%) vár, 15 százalék pedig nem vállalkozott arra, hogy a kérdést megítélje.

Mivel köztudott, hogy az infláció alakulására igen jelentős hatással vannak az inflációs várakozások, így ezek az eredmények nem ígérnek túl sok jót az infláció elleni küzdelem szempontjából.

A megkérdezettek csaknem fele (48%) úgy véli, hogy a az árak növekedése a magyar kormány gazdaságpolitikai kudarcának jele, 22 százalék ellenben nem ért egyet ezzel a kijelentéssel. Szinte ugyanennyien (47%) azzal is egyetértenek, hogy a jelenlegi inflációt a magyar kormány rossz, hibás gazdaságpolitikája okozza, míg 21 százalék nem osztja ezt a véleményt.

Szinte természetesnek tekinthető, hogy a parlamenti ellenzéki pártok szavazói sokkal magasabb arányban okolják a kormányt az infláció miatt (75%), mint a kormánypárti szavazók (10%). Ettől nem teljesen független az sem, hogy Budapesten 56 százalék okolja a kormányt az inflációért, míg a falvakban ez az arány csak 38 százalék.

A kormány azon, a Nemzeti Konzultációban is kifejezett interpretációjával, miszerint a jelenlegi infláció elsődleges oka az Európai Unió szankciós politikája Oroszország ellen, az emberek 31 százaléka ért egyet. Ugyanakkor lényegében ugyanennyien kifejezetten elutasítják ezt a magyarázatot (33%).

A Fidesz szavazóinak kétharmada (65%), a Mi Hazánk támogatóinak pedig 43 százaléka egyetért a kormány által favorizált fenti magyarázattal, ugyanakkor a többieknek csak 20 százaléka osztja ezt a véleményt.

Azzal, a kijelentéssel, hogy a magyar kormány minden tőle elvárhatót megtesz azért, hogy féken tartsa az inflációt, 19 százalék azonosult, 51 százalék ellenben nem értett egyet ezzel.

A gazdaságilag aktív korú magyarok 70 százaléka vélekedik úgy, hogy a magyarországi infláció magasabb, mint az Európai Unió országainak átlaga. Ezen belül 47 százalék szerint a magyar infláció sokkal magasabb, mint az EU átlaga.

A 18-64 éves magyarok 74 százaléka szerint a bérek egyáltalán nem követik az árak emelkedését.

A nyugdíjakkal kapcsolatban azonban csak 49 százaléknak van ennyire sarkos véleménye. Ugyanis 37 százalék úgy tudja, hogy a nyugdíjak részben vagy egészében lekövetik az infláció növekedését. Fontos megjegyezni, hogy a megkérdezettek között nem voltak nyugdíjas korúak.

A legtöbben az élelmiszereknél (93%), az energiahordozóknál (86%) az építőanyagoknál (80%) és a tűzifánál (78%) tapasztaltak jelentős, vagy nagyon nagy mértékű áremelkedést.

A legkevesebben az alkoholos italoknál (17%) számoltak be nagy mértékű áremelkedésről.

A forint árfolyamának alakulását illetően a legtöbben (48%) azzal a kijelentéssel értettek egyet, hogy a Forint gyengülését a magyar kormány elhibázott gazdaságpolitikája okozza. A Magyar Nemzeti Bank késedelmes, hibás és erélytelen fellépését a kérdezettek csaknem egyharmada (31%) okolja a Forint gyengüléséért.

Azok, akik külső okokkal magyarázzák a forint gyengülését (EU pénzek visszatartása, orosz-ukrán háború, külföldi spekuláció a Forint ellen) kisebbségben vannak az gazdaságilag aktív korú magyar társadalmon belül.

Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a megkérdezettek feltűnően nagy része, nagyjából negyede-ötöde (18-28%) nem tudott vagy nem akart állást foglalni az árfolyamromlást illető kérdésekben.

 

A magyar Forint árfolyama az utóbbi időben jelentősen romlott az Euróhoz,
az amerikai Dollárhoz és számos más valutához képest.
Ön mennyire ért egyet az ezzel kapcsolatos alábbi kijelentésekkel?

 Teljes mértékben vagy
inkább egyetértek
Egyet is értek, meg nem is Egyáltalán nem, vagy inkább nem értek egyet Nem
tudom / nem
szeretnék válaszolni
A Forint gyengülését a magyar kormány elhibázott gazdaságpolitikája okozza 48% 16% 17% 18%
A Forint elsősorban a Magyar Nemzeti Bank késedelmes, hibás és erélytelen fellépése miatt gyengül 31% 24% 19% 26%
A Forint gyengülése mögött az áll, hogy az Európai Unió visszatartja a Magyarországnak járó támogatásokat 24% 22% 33% 20%
A Forint elsősorban az orosz-ukrán háború által előidézett nemzetközi gazdasági válság miatt gyengül 24% 23% 35% 18%
A magyar Forint ellen összehangolt, rosszindulatú külföldi spekulációs támadás zajlik politikai okokból 22% 17% 38% 23%
A Magyar Nemzeti Bank helyes árfolyampolitikát folytat a Forinttal kapcsolatban 14% 21% 37% 28%

 

A KutatóCentrum 2022 október végén és november elején végzett 1000 fős, reprezentatív felmérést a 18-64 év közötti, online népesség körében.

Kapcsolat

Kapcsolatfelvétel

    Kérek részletes tájékoztatót az alábbi megvásárolható tanulmányokról:

    * Szükséges kitölteni. Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.