A felnőttek fontosnak tartják a környezetvédelmet, de vannak sürgetőbb problémák

Decemberi kutatásunkban globális felmelegedéssel, klímaváltozással kapcsolatos témákban kérdeztük az internetező, gazdaságilag aktív hazai lakosság véleményét. A téma alapvetően meghatározza mind a hétköznapi emberek, mind a vezetők, mind a vállalatok jelenét és jövőjét is, ezáltal mindenki érintetté és érdekeltté vált a megoldások keresésében, a folyamat lassításában. A kutatás apropóját a novemberben megrendezett ENSZ Klímakonferencia adta, melyen a világ vezetői fektették le a közeljövő klímavédelmi céljait, dolgozták ki az akcióterveket és tettek vállalásokat a globális felmelegedés lassítása céljából.

 

A környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos intézkedéseket az online felnőtt lakosság közel háromnegyede érzi sürgetőnek

A mindennapjainkban már lassan két éve jelenlévő és azt erőteljesen befolyásoló tényező, a koronavírus-járvány hatására még inkább előtérbe került az egészségügy és az egészségügyi rendszer kritikus állapota. Így nem is meglepő, hogy a lehetséges általános problémák közül, amelyekkel Magyarországnak elképzelhető, hogy szembe kell néznie a közeljövőben, az ezzel kapcsolatos lépéseket ítéli meg a legsürgetőbbnek a hazai felnőtt lakosság: 84%-uk szerint lenne halaszthatatlan cselekedni az ügyben. A leginkább cselekvést igénylő problémák közé tartozik továbbá a korrupció, illetve a szegénység, a gazdasági helyzet, az államadósság és az infláció is, melyeken a hazai felnőtt lakosság háromnegyede szerint inkább vagy nagyon sürgős lenne javítani. Ezeket szorosan követi a környezetvédelem ügye és az ezzel kapcsolatos problémák megoldásának elősegítése, mely az online felnőttek 74%-a szerint mielőbbi beavatkozást igényel. Az azonban egyértelműnek látszik, hogy a környezetvédelem ügye semmiképpen sem a legsürgetőbb problémák közé tartozik a válaszadók szerint. A legkevésbé sürgősek a válaszadók véleménye szerint a vizsgált ügyek közül a migrációval kapcsolatos intézkedések, amit közel felük tart csak valamennyire halaszthatatlannak.

 

Hallottak a globális felmelegedésről és a klímaváltozásról, és szükségét érzik többet foglalkozni vele

Globális felmelegedés, klímaváltozás kifejezéseket az online felnőttek 94%-a hallotta már valaha, ennél is nagyobb arányban pedig a Közép-Magyarországon élők vannak tisztában ezekkel a fogalmakkal.

Háromból legalább 2 válaszadó szerint a hazai közélet, a magyar politikai nyilvánosság nem kezeli megfelelően a globális felmelegedéssel és a klímaváltozással kapcsolatos témákat: szerintük kevesebb szó esik róla, mint amennyi szükséges lenne. Az átlagnál jelentősen nagyobb arányban hiányolják a diskurzust a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, valamint az Ellenzéki Összefogás támogatói.

A környezeti problémákkal és a klímaváltozás kérdéseivel a pártok sem törődnek kellő mértékben: a vizsgált, nagyobb pártok közül az LMP és a Fidesz-KDNP foglalkozik leginkább az ilyen jellegű ügyekkel. Ennek oka, hogy az LMP alapvetően is „zöld pártként” definiálja magát és ez meg is látszik a véleményekben, a Fidesznek pedig – kormányzati pozíciójánál fogva – lehetősége van tényleges cselekvésekre, törvényhozásra, klímakonferencián való részvételre. Azonban még ezekről a pártokról is 5-ből csupán 1 internetező felnőtt gondolja, hogy kellő mértékben foglalkozna környezetvédelmi kérdésekkel, a többi pártról alkotott vélemény ennél még kedvezőtlenebb, de nincsenek jelentős különbségek. Ez azt mutatja, hogy mivel az embereknek sem a környezeti problémák megoldása, sem a környezetvédelem ügye nem a legsürgetőbb jelenleg, a pártok is ezt tartják szem előtt és ők is más problémákra fókuszálnak inkább.

 

A karbonsemlegesség a hazai felnőtt internetezők alig több, mint ötöde szerint teljesíthető a vállalt időre

A karbonsemlegesség a globális felmelegedés elleni küzdelem egyik ága, melynek lényege az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, és az elkerülhetetlen kibocsátások semlegesítése, vagyis a légkör szén-dioxidjának megkötése. A karbonsemlegesség kifejezést az online aktív felnőttek több, mint fele hallotta már (54%), ennél is nagyobb arányban a férfiak, a közép-magyarországiak, a felsőfokú végzettségűek, a jómódúak és az Ellenzéki Összefogás támogatói.

Magyarország – több EU-s ország mellett – vállalta, hogy 2050-ig teljesen karbonsemleges országgá válik. Az online felnőtt népesség közel fele (46%) szerint ezt a célt nem fogja tudni elérni Magyarország, de ennél még nagyobb arányban pesszimisták a felsőfokú végzettségűek és az ellenzéki oldal szavazói. Csupán 23%-uk gondolja úgy, hogy hazánk 2050-ig karbonsemlegessé válhat.

 

Az ENSZ Klímacsúcsot fontosabbnak tartják a civilek, mint a legnagyobb országok vezetői?
 
2021 október 31-től november 13-áig rendezték meg az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáját (COP26) Glasgowban, ahol a világ országainak vezetői egyeztettek környezettel, klímaváltozással, globális felmelegedéssel kapcsolatos kérdésekről. Magáról a klímacsúcsról 10-ből 4 felnőtt internetező hallott, a 34 év alattiak pedig ennél jelentősen alacsonyabb arányban tudtak a rendezvényről. Ennél a kérdésnél is szembeötlő, hogy az ellenzéki összefogás szavazói jelentősen nagyobb arányban vannak tudatában a rendezvénynek is, mint az átlag.
 
A felnőtt internetezők szerint ők maguk fontosabbnak tartják ezt az eseményt, mint amennyire a legnagyobb országok vezetői: 10-ből legalább 7 válaszadó tartja inkább vagy nagyon fontosnak a klímacsúcsot, míg a legnagyobb országok vezetői csak 3-ból 1 válaszadó szerint éreznek hasonlóan.

 

Összességében tehát az eredmények alapján elmondható, hogy a klímaváltozásról, a globális felmelegedésről tudnak az emberek, de a karbonsemlegességgel kapcsolatos információk is eljutottak nagy részükhöz, még ha csak címszavakban is. Az ENSZ Klímacsúcs azonban nem keltette fel különösebben a figyelmüket. Tehát az emberek ismerik a problémát és felismerték annak fontosságát, igénylik is, hogy több szó essen róla és intézkedéseket vezessenek be ezzel kapcsolatban, azonban ennél fontosabb, sürgetőbb hétköznapi ügyeket is azonosítanak. A pártok és a döntéshozók pedig erre reflektálhatnak azzal, hogy kifejezetten kevéssé foglalkoznak a környezetvédelmi problémákkal.

 

Szerep a környezetvédelemmel, globális felmelegedéssel, klímaváltozással kapcsolatos problémák megoldásában

A környezetvédelemmel, globális felmelegedéssel, klímaváltozással kapcsolatos problémák megoldásában a legnagyobb szerepe a tudósoknak van, ők 10-ből 8 felnőtt internetező véleménye szerint fontos szerepet játszanak a klímaváltozás elleni harcban. Őket szorosan követik az államok kormányai, a nemzetközi szervezetek és intézmények, az államok vezetői, valamint a multinacionális vállalatok és a nagyvállalatok is, melyek szintén 10-ből legalább 7 válaszadó szerint inkább vagy nagyon fontos szerepet tölthetnek be a problémák orvoslásában.

A problémáért azonban minden 2. online felnőtt szerint elsősorban a nagy gazdasági szereplők, a nagyvállalatok és a multinacionális vállalatok felelősek, és még ennél is nagyobb arányban, 72%-ban gondolják azt, hogy a magyar kormánynak szigorúbban kellene szabályoznia, ellenőriznie és büntetnie a nagyvállalatok tevékenységét környezetvédelmi szempontokból.

A Kutatócentrum 2021 decemberében végzett 1000 fős, reprezentatív felmérést a 18-64 év közötti, online népesség körében.

Kapcsolat

Kapcsolatfelvétel

    Kérek részletes tájékoztatót az alábbi megvásárolható tanulmányokról:


    * Szükséges kitölteni. Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.