Akik korábban nem tudták volna fizetni a törlesztőrészleteket, a hitelmoratórium megszűnése után sem tudják majd

A koronavírus-járvány és a kezdődő gazdasági válság hatása Magyarországon is érezhetővé vált 2020 tavaszára, ami miatt a kormány gazdaságvédelmi intézkedések bevezetésére kényszerült. Ezt a célt volt hivatott szolgálni a hitelmoratórium elindítása: a hitelfizetők számára 2020. március 19-től kormányrendelet biztosítja, hogy amennyiben erre igényt tartanak, hiteltörlesztési moratóriumot kapjanak bankjuktól a rendszeres esedékességű törlesztéssel rendelkező kölcsönszerződések teljesítésére.

A kutatásunkban azt vizsgáltuk meg online panelünkön, hogy az aktív korú népességből kiket és milyen arányban érintett a hitelmoratórium, milyen típusú hitelekre vették igénybe és milyen időtávon, illetve hogyan ítélik meg összességében a sikerességét, eredményét. A felmérést májusban végeztük interneten keresztül 1000 fős mintán, mely országosan reprezentatív korra, nemre, régióra, településtípusra és végzettségre a 18-64 éves online népességre vonatkozóan.

 

A középkorúak vannak leginkább eladósodva

Az aktív internetező népesség valamivel több, mint egyharmadának (35%) van bármilyen, élő hitelszerződése valamilyen banknál vagy pénzintézetnél, ami hozzávetőleg kb. 1,9 millió embert jelent. Az átlagnál nagyobb arányban van hiteltartozása a 35-44 éveseknek (42%), azoknak, akik öten vagy többen egy háztartásban élnek, valamint a 18 év alatti gyermekkel élőknek. Ennek az oka feltételezhetően az, hogy ez a korosztály jellemzően állandó munkahellyel és biztos jövedelemmel rendelkezik, ami lehetővé teszi számukra a hitel felvételét, valamint őket érinti leginkább a kisgyermekesek és nagycsaládosok támogatását célzó állami kedvezményes hitelek felvételének lehetősége, amellyel nagyon sokan éltek is. Továbbá arról sem szabad megfeledkezni, hogy ez az a korosztály, akik korábban nagyon rosszul jártak az óriási devizahitelek felvétele miatt.

 

Az aktív korú internetes népesség több, mint egytizedét érinti a hitelmoratórium

A koronavírus-járvány hatására sokaknak keletkeztek fizetési gondjaik, ami természetesen a hitelfizetéseket is érintette. Ennek következtében sokan fogadták pozitívan a törlesztés halasztásának lehetőségét: a hiteltartozással rendelkezők 37%-a, – vagyis több, mint minden 10. aktív korú magyar internetező – vette igénybe a hitelmoratóriumot, ami kb. 7-800.000 embert jelent. Az adósok legnagyobb arányban személyi kölcsönre (50%) és / vagy lakáshitelre (40%) igényeltek halasztást, azonban hitelkártyahitelek (20%) és folyószámlahitelek (16%) esetében is népszerű volt. Az igénylők kétharmada csupán egy típusú hitelre vette igénybe a halasztási lehetőséget, egyharmada azonban jellemzően 2 – vagy több – hitel esetében is élt vele. 5-ből 3 adós már a kezdetektől, a moratórium teljes időtartama alatt és jelenleg is igényelte a halasztást, míg 5-ből maximum 2 nem a teljes időszakban, hanem bizonyos időre vette igénybe a lehetőséget – ők átlagosan 8 hónapra. Összességében átlagosan 1,5 hitelre igényelték a moratóriumot az adósok.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy konkrét összegeket tekintve ezek a számok mit jelenthetnek. Ezt nagyon nehéz megmondani pontosan, mivel több olyan tényezőtől is függ, amikre kutatásunk nem tér ki (pl. a törlesztőrészletek nagysága), ennek ellenére megpróbáltuk megbecsülni. A gazdaságilag aktív, 18-64 év közötti online népesség tagjai közül kb. 7-800.000 fő vette igénybe a hitelmoratóriumot, átlagosan 1,5 hitellel számolva összesen több, mint egymillió hitellel (kb. 1,1 millió) kapcsolatban. A tartozások kifizetésének 60%-át a moratórium teljes időszakában (14 hónapig), 40%-át pedig átlagosan 8 hónapig késleltetik. Az egyszerűség kedvéért havi törlesztőrészletként átlagosan 10.000 Ft-ot vettünk alapul, ami egyes hiteltípusok esetében jelentősen nagyobb (pl. lakáshitel, vállalkozói hitel), míg mások esetében (pl. áruhitel) jóval kisebb is lehet a valóságban. Ezen logika alapján a moratórium összesen kb. 110-120 milliárd Forintot érinthetett. Ennyivel több pénz maradt a magyar háztartásoknál a koronavírus-járvány ideje alatt, vagyis ennyivel nőtt ideiglenesen a fizetőképességük, ami jó hatással volt a gazdaságra is. Azonban ha vége a moratóriumnak és újra el kell kezdeni törleszteni a felvett hiteleket, az a gazdaság visszaesésével járhat. Ez az összeg a másik oldalról azt is jelenti, hogy ennek a kamatával kerestek többet a bankok, mintha nem tették volna lehetővé a törlesztések halasztását – tehát összességében nem is kérdés: ők biztosan jól járnak.

 

A kormány döntése meglepte az embereket: arra számítottak, hogy nem lesz hosszabbítás

A kutatásunk időpontjában még nem volt eldöntött a hitelmoratórium sorsa: meghosszabbítják-e a határidejét vagy sem. Azóta azonban eldőlt, hogy 2 hónappal tovább, június 30. helyett augusztus 31-ig marad fent jelenlegi formájában a moratórium lehetősége. A részt vevők harmada (34%) számított erre a szcenárióra a bejelentés előtt, ezzel szemben több, mint felük (53%) készült arra, hogy a június 30-ai határidő leteltével megszűnik a halasztás lehetősége és a törlesztőrészleteket újra fizetni kell majd.

 

Kb. minden 10. részt vevő adósságspirálba kerülhet a moratórium megszűnése után

A hitelesek nagy része (92%-a) véleményük szerint a hitelmoratórium megszűnésével valószínűleg újra törleszteni tudja majd a hiteleit. Tehát alig minden 10. adósnak jelent majd gondot a fizetés, mert legalább részben vagy egyáltalán nem fogja tudni törleszteni a részleteket. Arról, hogy megérte-e igénybe venni a halasztási lehetőséget, megoszlanak a vélemények: az adósok harmada gondolja, hogy megérte kihasználni a lehetőséget, negyede pedig azt, hogy nem. Azonban vannak, akik nem tudták egyértelműen eldönteni („meg is érte, meg nem is”), hogy jól jártak-e az igénybe vétellel, náluk valószínűsíthetően a rövid távú pozitív és a hosszú távú negatív hatások kb. kiegyenlítődnek.

A hitelmoratórium 4-ből 3 igénylője állítja, hogy ha nincs ez a lehetőség, akkor is tudta volna fizetni a törlesztőrészleteket – még ha nehézségek árán is. Nekik emiatt nem volt segítség a halasztás. Azonban negyedük valószínűleg csak részben vagy egyáltalán nem tudott volna fizetni, ha nincs ez a lehetőség. Ők továbbra is arra számítanak, hogy ha majd véget ér a moratórium, akkor is gondot jelent a részletek fizetése. A hitelmoratórium igénybe vételével – bár gazdaságvédelmi intézkedésnek szánták, ami rövid távon valóban segíthetett életben tartani a gazdaságot, – hosszú távon azonban pont a leginkább rászorulók járnak rosszul.

A Kutatócentrum 2021 májusában végzett 1000 fős, reprezentatív felmérést a 18-64 év közötti, online népesség körében.

Contact

Contact Us

    I would like to receive detailed description of the available reports


    * It is necessary to fill it out. Filling the form, data is voluntary.