Városháza botrány: sokan bizonytalanok, de a felnőttek többsége nem támogatná az épület eladását

November elején egy olyan hangfelvétel került nyilvánosságra, amelyben a nyilvánosság számára is beazonosítható gazdasági szereplők Budapest vagyonkezelő cégének vezetőjével egyeztetnek a Főpolgármesteri Hivatalnak otthont adó Városháza épületének eladásáról.

Az eset nagy politikai vihart kavart, a hangfelvételen hallottak alapján sokan egészen a főpolgármester belső köreiig elérő visszaélésekről és korrupcióról beszéltek, mások viszont kétségbe vonták Karácsony Gergely érintettségét, vagy éppen azt hangsúlyozták, hogy a hangfelvételeket politikai szándékok szerint manipulálták, valódi eladási szándékról egyáltalán nem volt szó.

Novemberi omnibusz kutatásunk során annak jártunk utána, hogy ez az ügy mennyire jutott el a gazdaságilag aktív, online népesség tagjaihoz, mennyiben tekinthető országos, vagy fővárosi érdekeltségű témának, illetve, hogy az üggyel kapcsolatban információkkal rendelkező felnőttek körében milyen domináns megközelítések jellemzőek.

Az eredmények azt mutatják, ugyan a Városháza eladásával kapcsolatos botrány jelentős visszhangot váltott ki a hazai politikai élet szereplőinek körében, az internetes népesség tagjainak feléhez nem igazán jutott el. Az adatfelvétel idején az internetezők fele hallott a Városháza eladásával kapcsolatos eseményekről. Az online népesség tagjainak egyharmada egészen biztos volt benne, hogy nem hallott még az ügyről, valamivel kevesebb, mint egyötödük pedig bizonytalan volt, bizonyos információ foszlányokat talán fel tudott idézni, de nem igazán tudta beazonosítani, hogy egészen pontosan, miről lehet szó.

Az átlagnál nagyobb arányban hallottak már a városháza botrányról az 35-40 évesnél idősebbek, a férfiak, valamint azok, akik valamilyen preferenciával jellemezhetők az ellenzéki-kormánypárti dimenziókban. A Fidesz-KDNP-vel szimpatizálók (69%) tájékozottabbnak mondhatók a témában, mint az ellenzéki összefogás pártjainak hívei (60%). Úgy tűnik, hogy az ügy inkább országos jelentőségű témaként jelent meg a nyilvánosság számára, arról legalábbis nem lehet beszélni, hogy a fővároson kívüli élő felnőttek sokkal tájékozatlanabbak lettek volna az ügyben, mint a budapestiek. A vártnál mindenképpen kisebb a különbség: a fővárosiak 56, a más településeken élőknek pedig 49 százaléka hallott már a Városháza esetleges eladásával kapcsolatos botrányról.

Az információkkal rendelkező online népesség tagjainak kétharmada a televízióból hallott híreket a botrányról, 41 százalékuk a közösségi oldalakon, egynegyedük más online felületeken szerzet ismereteket. Az online források használata a 25-44 évesek körében elsődlegesnek számított, az idősebb internetezők számára viszont a televízió volt a legfontosabb forrás a témában.

A Fidesz-KDNP szimpatizánsok számára a televízió sokkal fontosabb szerepet játszott a tájékozódásban, mint, ahogyan az ellenzéki szimpatizánsok körében tapasztalható (84% vs. 63%), utóbbiak számára viszont a közösségi oldalak (és más online felületek) voltak sokkal fontosabbak (37% vs. 49%, illetve 23 vs. 29%).

Az ügy prezentálásakor, az adatfelvételi időszak elindulásáig, 5 szereplő jelent meg a nyilvánosság előtt az eseményekkel kapcsolatban. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a Városháza ügye kevésbé szólt a hangfelvételekhez direkt formában köthető személyekről. Erre utal, hogy még a témában információval rendelkezők több, mint feléről is (58%) az mondható, hogy 5 szereplő közül legfeljebb csak egynek hallotta nevét.

Gansperger Gyula, Kiss Ambrus, Berki Zsolt, Berki József és Barts Balázs neve, – legalábbis az ügy kirobbanása idején, illetve azután nem sokkal, – az online népesség kétharmada számára teljesen ismeretlen volt, további egyötödük is legfeljebb csak 1-2 főről hallott a felsoroltak közül. Legismertebbnek Gansperger Gyula és Berki Zsolt tekinthető, akiről a felnőtt aktív internetezők 23, illetve 22%-a hallott már valamit, – ez az ügyről egyáltalán értesültek 39, illetve 35 százalékát jelenti. Az ügy vizsgált szereplőinek neveit valamivel jobban ismerik a férfiak, a Budapesten élők és a politikai értelemben aktív felnőttek, különösen a FIDESZ-KDNP szavazói, – azok tehát, akik eleve nagyobb arányban értesültek a Városháza esetleges eladásával kapcsolatos botrányról.

Az eredmények alapján teljesen egyértelmű, hogy a Városháza épületének eladása egyáltalán nem lenne támogatott az online népesség tagjainak körében, ugyanakkor az is elmondható, hogy e kérdés megítélésével kapcsolatban a szokottnál nagyobb a bizonytalanság.

Az épület esetleges eladását csak a gazdaságilag aktív népesség tagjainak mindössze 5 százaléka tudná támogatni, miközben 46 százalékuk nem értene egyet egy ilyen döntéssel. Szembetűnő azonban, hogy a vizsgált populáció tagjainak több, mint egyharmada (38%) bizonytalan volt a kérdésben, tehát az adatfelvétel idején rendelkezésére álló információi alapján nem tudott, vagy nem akart dönteni. Az általános bizonytalansággal kapcsolatban sokatmondó, hogy a vidéki településeken élőkhöz (35%) hasonló mértékben voltak döntésképtelenek a budapestiek is (38%).

A városháza esetleges eladásáról hasonlóan vélekednek az online népesség különböző demográfiai csoportjainak tagjai, ugyanakkor nem meglepő, hogy a felnőtt lakosok pártpreferenciája szerint nagy eltéréseket mutatnak a vélemények. A FIDESZ-KDNP-t támogatóinak majdnem háromnegyede ellenezne egy ilyen lépést, az átlagnál jóval kisebb hányaduk, mindössze egyötödük volt csak bizonytalan a kérdésben. Az Ellenzéki összefogás híveinek „csak” 40 százaléka állna negatívan a Városháza esetleges eladásához, de a döntés támogatóinak aránya az ellenzékiek körében is alig éri el a 10 százalékos szintet, – a többiek nem tudnak döntést hozni.

A kérdés megítélésének általános bizonytalansága, illetve ezzel párhuzamosan politikai nézetek szerinti erős meghatározottsága jól látszik az ügyre vonatkozó lehetséges attitűdök, megközelítések támogatottságában is. A pártpreferenciával nem rendelkező politikai értelemben bizonytalan, vagy passzív felnőttek az átlagnál sokkal gyakrabban képtelenek véleményt kialakítani a részleteket érintő kérdésekről, ez jóval ritkábban fordul elő a kormánypártok, vagy az ellenzéki összefogás híveivel.

Az Ellenzéki összefogás szavazóinak közel kétharmada (63%) egyetért azzal, hogy az egész Városháza-ügy csak a kormánypárti oldalhoz közelálló szervezetek kitalációja, „egy manipulált, tudatosan gerjesztett történet, amit a főpolgármester lejáratásának érdekében indítottak el”. Az ellenzéki szimpatizánsok több, mint fele (58%) azt is valószínűnek tartja, hogy „a hangfelvételt manipulálhatták az ellenzéki vezetés lejáratásának céljából”.  Ezekkel az állításokkal az összes internetezőnek nagyjából egynegyede ért egyet (26%, illetve 23%) – ennél jelentősen kisebb arányban a FIDESZ-KDNP támogatói.

A kormánypártok szimpatizánsainak nagyjából fele ezzel szemben azzal ért egyet, hogy „a hangfelvétellel bizonyított adásvételi tárgyalás csak úgy valósulhatott meg, ha a főpolgármester tudott az értékesítési szándékról és támogatta azt”, illetve azzal is, hogy „a hangfelvételek minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a főváros vezetésének szándékában áll a Városháza épületének eladása”.

Az eredményekből kiderült, hogy a budapesti Városháza esetleges eladása körüli események nem csak a fővárosiakat érdekelték, az egyéb településeken élők figyelmét is felkeltették. Hasonló mondható el a Főpolgármester és a Fővárosi Önkormányzat munkájáról is: a budapesti felnőttek nagyjából kétharmada (62%) kíséri figyelemmel legalább részben Karácsony Gergelyék munkáját, de az egyéb településeken élők majdnem feléről (45%) is elmondható ugyanez.

A főpolgármester munkájával jelenleg a budapestiek kicsit több, mint egynegyede elégedett, jóval több, mint egyharmaduk viszont inkább, vagy kifejezetten negatív véleménnyel vélekedik róla. Karácsony Gergely és a Főpolgármesteri Hivatal munkáját tehát többen ítélik meg kedvezőtlenül, mint kedvezően, ennek megfelelően, ha most vasárnap szavaznának róla, a fővárosiak online népesség tagjainak csak 26 százaléka támogatná azt, hogy a Főpolgármester a helyén maradjon, kicsivel többen vannak, akik egészen biztosan leváltanák őt.

Az önkormányzati választásokig még nagyon sok idő van hátra, de egyértelmű, hogy Karácsony Gergely esélye, főpolgármesteri teljesítménye mellett, jelentős mértékben attól is függ majd, hogy milyen szereplők indulnak el vele szemben: a fővárosiak bő egynegyede azt gondolja, csak a többi jelölt ismeretében fogja tudni eldönteni, támogatja-e Karácsony Gergely mandátumának meghosszabbítását.

Az biztos, hogy a Városháza-ügyhöz való hozzáállás Karácsony Gergely főpolgármester megítélésében is visszatükröződik, de az adatfelvétel idején, (november végén és december elején) még nem lehetett egyértelműen eldönteni, milyen hatásai lehetnek közép-, vagy hosszabbtávon: azok, akik valamilyen mértékben egyetértenek a Városháza értékesítésével, jelentősen nagyobb mértékben elégedettek Karácsony Gergely munkájával, ha most vasárnap lenne a főpolgármester-választás, támogatnák, hogy a posztján maradjon. Ugyanakkor az épület eladásának elutasítása azért nem jelenti feltétlenül a Főpolgármester elutasítását is: a negatív véleményt képviselők fele váltaná le Karácsony Gergelyt abban az esetben, ha „most vasárnap” választásokat tartanának erről Budapesten.

A Kutatócentrum 2021 novemberben végzett 1000 fős, reprezentatív felmérést a 18-64 év közötti, online népesség körében.

Contact

Contact Us

    I would like to receive detailed description of the available reports


    * It is necessary to fill it out. Filling the form, data is voluntary.