Tízből hét internetező oltott vagy nagy valószínűséggel átesett a betegségen

A szeptemberi omnibusz kutatásunk egyik fő témája a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos aktuális kérdések vizsgálata volt. Kutatásunkat a 18-64 éves korosztályra reprezentatív 1000 fős mintán végeztük.

 

Minden 3. aktív magyar felnőtt internetező áteshetett a koronavíruson

Szeptemberre a felnőtt online népesség 15%-a állítja, hogy biztosan átesett a koronavírus betegségen, amit teszttel is alá tud támasztani. Valamivel többen, további 17%-uk – bár nem teszteltetett, — véleménye szerint elkaphatta a betegséget, mivel tapasztalta a tüneteket magán. Ez alapján közel minden 3. magyar internetező eshetett át a kutatás időpontjáig a COVID-19 betegségen, ami kb. kétmillió embert jelent hazánkban. Ez a szám a legutóbbi felmérésünk óta (2021 június) csupán kismértékű növekedést mutat, ami arra utal, hogy a 3. hullám óta még nem volt tapasztalható jelentős felfutás a koronavírus okozta megbetegedések számában.

 

A legtöbben eddig a 2. hullám ideje alatt betegedtek meg

Azok ötöde, akik túlestek már a koronavíruson, az 1. hullám ideje alatt kapta el (kb. 2020 márciustól 2020 júliusig). A 2. hullámban kétszer ennyien betegedtek meg (kb. 2020 augusztusától 2021 januárig tartó időszakban), minden 3., a víruson már átesett válaszadó pedig a 3. hullám idején (kb. 2021 februártól 2021 júniusig) fertőződött meg.

A fiatalabb korosztályok az átlagtól nagyobb arányban eshettek át a betegségen: a 18-24 évesek 44%-a, a 25-34 évesek 37%-a mondta azt, hogy valószínűleg vagy biztosan elkapta már a vírust.

A megbetegedések időbeli vizsgálatánál fontos kiemelni, hogy a tömeges oltakozás a 3. hullám idején indult be, ami már akkor is hozzájárulhatott a megbetegedések csökkenéséhez, azonban a 4. hullámban egyértelműen kevesebb koronavírushoz köthető megbetegedéssel és halálozási aránnyal számolnak a döntéshozók. Kutatásunk azt mutatja, hogy ezzel a véleménnyel a felnőtt internetezők jelentős hányada is egyetért: azzal az állítással, miszerint „bízom az oltás hatásosságában, ezért azt gondolom, ebben a hullámban már nem lesz annyi súlyos beteg, mint a korábbiakban” az aktív felnőtt internetezők közel fele (45%) ért egyet valamilyen mértékben.

 

Az aktív felnőtt internetezők negyede még mindig nem tervez oltakozni

A kutatás időpontjáig lehetséges maximális 3 oltást az aktív felnőtt online népesség 5%-a kapta már meg, míg a megkérdezettek 62%-a 2 oltást kapott, 3 százalékuk pedig csak 1 oltáson van túl. A felnőtt internetezők egynegyede egyáltalán nem regisztrált még koronavírus oltásra. A júniusi kutatásunkhoz képest az elutasítók aránya kismértékű csökkenést mutat, akkor ugyanis a megkérdezettek 29%-a válaszolta, hogy nem is regisztrált még – a mostani 25%-kal szemben.

A fővárosiak – és ezzel együtt a Közép-Magyarországon élők is – az átlagnál nagyobb arányban kaptak már legalább 2 oltást (79%-74% vs. 66%) és ezzel együtt náluk a legalacsonyabb azoknak az aránya is, akik nem regisztráltak még az oltásra (15%-19% vs. 25%). Ezzel pont ellentétes tendenciát képviselnek a Kelet-Magyarországon élők, ahol az országos átlagnál jelentősen alacsonyabb az – akár már egy – oltást kapottak aránya (62% vs. 69%), míg magasabb az elutasítóké (31% vs. 25%). Ehhez hasonló hozzáállásbeli különbség látható az egyes korcsoportok között is: a 25-34 évesek harmada utasítja el az oltást, ami az átlagosnál magasabb arány. További eltérés tapasztalható a végzettség és a jövedelmi helyzet alapján is: az átlagánál magasabb arányban oltakoztak a felsőfokú végzettségűek és az átlagosnál jobb körülmények között élők is. Kutatásunkból az is kiderült, hogy a FIDESZ-KDNP sikeresen mozgósította a szavazóit: 5-ből 4 kormánypárti szimpatizáns kapott már legalább 2 oltást.

Az oltások elutasításában nagy szerepet játszhat, hogy az aktív felnőtt internetezők közel fele (47%) tart attól, az oltás hosszabb távon káros hatásokat okoz az emberek szervezetében. 37%-uk az átoltottságban (is) bízik, vagyis abban, hogy a 4. hullámban már kevésbé jelent veszélyt hazánkban a járvány, mivel egyre többen élveznek védettséget az oltások és a betegségből való kigyógyulás miatt, ami remélhetőleg gátat szab a terjedésnek is.

 

A Pfizer továbbra is a legnépszerűbb vakcina, keresettsége a 3. oltásra jelentkezők között tovább növekedhet

Az első 2 oltás alkalmával a legnépszerűbb a Pfizer / BioNTech vakcinája volt, amit az aktív felnőtt oltottak 43%-a kapott meg. Ezt követi a Gamelaja / Szputnyik-V orosz vakcina, majd pedig szorosan egymás után az Oxford / AstraZeneca és a Sinopharm. A Moderna / Spikevax oltást – annak ellenére, hogy egy korábbi kutatásunk alapján nagyon is keresett vakcina lett volna – csupán az oltottak 7%-a kaphatta meg. A 3. oltási időszak még csak nemrég kezdődött, azonban már most is látszik, hogy a Pfizer továbbra is a legnépszerűbb: 4-ből 3-an azt kaptak 3. oltásnak (is). A Pfizertől függetlenül is egyértelmű, hogy a nyugati vakcinák iránti igény továbbra is magas: 10-ből legalább 9 ember ilyen oltást kért.

 

Védettnek 10-ből 7 aktív felnőtt internetező tekinthető

A jelenlegi koronavírus-járvány miatti szabályozások itthon lazának mondhatók, főleg a tavaszi csúcsidőszakkal összehasonlítva. Azonban ha valamilyen rendezvényen szeretnénk részt venni, akkor a legtöbb esetben még most is szükség van a védettségi igazolvány bemutatására, ami igazolja, hogy vagy megkaptuk az első 2 oltást vagy pedig a betegségen való átesés miatt rendelkezünk a megfelelő antitestekkel a vírussal szemben.

Érvényes védettségi igazolvánnyal jelenleg 10-ből 7 aktív felnőtt internetező rendelkezik. Mint ahogyan az az oltáshoz való viszonyulásban is látszott, igazolvánnyal is nagyobb arányban rendelkeznek az 55-64 évesek, a Budapesten élők, a felsőfokú végzettségűek és a jómódban élők.

Azok, akik eddig 1 vagy 2 oltást kaptak, kb. fele-fele arányban hajlanak a 3. oltás felvételére vagy elutasítására. A korábbi, júniusi oltottsági adatokkal szemben azonban – amik a magasabb oltási hajlandóságukat mutatják –  a felsőfokú végzettséggel rendelkezők az átlagnál nagyobb arányban állították, hogy valószínűleg nem fogják beadatni a 3. oltást

 

A 11 év alatti gyermekek oltását nem tervezik a szüleik

Magyarországon 2021 május 13-án elkezdődhetett a 16-18 évesek oltása, majd június 10-től a 12-15 éveseknek is lehetőségük nyílt az oltásra történő regisztrációra. Az azóta eltelt idő alatt legalább minden 3., 12-18 év közötti gyermekes szülő már be is oltatta ilyen korú gyermekét /  gyermekeit. Ez az arány az 5-11 éves gyermekekkel rendelkezők körében még elenyésző, ebben az életkorban még nem indult be országosan az intenzív oltakozás.  Ötből csupán egy, fiatalabb gyermekkel rendelkező gondolja úgy, hogy valószínűleg vagy biztosan beoltatja gyermekét. A gyermekek beoltásával kapcsolatos adatok alakulása azért is érdekes, mert az aktív felnőtt internetezők több, mint fele (54%) egyetért azzal a véleménnyel, hogy az iskola elindulásával növekedni fog a megbetegedések és a kórházban ápoltak száma.

A Kutatócentrum 2021 szeptemberében végzett 1000 fős, reprezentatív felmérést a 18-64 év közötti, online népesség körében.

Contact

Contact Us

    I would like to receive detailed description of the available reports


    * It is necessary to fill it out. Filling the form, data is voluntary.