Étterembe járás és ételrendelés a járvány előtt és a harmadik hullám után

Az augusztusi omnibusz kutatásunkban a 18-64 éves, tehát gazdaságilag aktív online népesség étterembe járási és ételrendelési szokásaira voltunk kíváncsiak a koronavírus-járványt megelőző és a harmadik hullám utáni időszakban. Az 1 000 fős mintánk országosan reprezentatív korra, nemre, régióra, településtípusra és végzettségre is, a fent megjelölt korosztályra vonatkozóan.

 

A járvány hatása az étterembe járási szokásokra

A koronavírus-járványt megelőző időszakban, 2020. márciusa előtt a válaszadók egytizede egyáltalán nem, 16%-a ritkábban mint évente, 37%-a évente párszor, 27%-a legalább havonta egyszer, és körülbelül egytizede legalább hetente egyszer járt étterembe. Azt tapasztaltuk, hogy a járványidőszakot követően a válaszadók körülbelül felének nem változtak meg az étterembe járási szokásai, 37%-uk viszont ritkábban jár étterembe, – ezen belül is azoknak nőtt meg legjelentősebben az aránya, akik korábban igen, de jelenleg már egyáltalán nem járnak el éttermekbe. Az adatok azt mutatják viszont, hogy a 30 év alattiak közel egyötöde sűrűbben jár étterembe most, mint tette azt a járvány előtt, az egyedül élők több mint kétötöde viszont ritkábban teszi ezt.

A két időszak étterembe járási gyakoriságát vizsgálva a legfontosabb tapasztalat az, hogy a a harmadik hullámot követően jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik egyáltalán nem járnak étterembe.  Az életkor csökkenésével párhuzamosan növekszik azoknak az aránya, akik legalább hetente egyszer eljárnak étterembe, de ezen gyakori étterembejáró csoport részaránya még a 18-24 évesek körében sem éri el a 20 százalékot. A településméret és az iskolai végzettség növekedésével párhuzamosan nő azoknak az aránya, akik meg szoktak látogatni vendéglátóhelyeket: az étteremlátogatás a felsőfokú végzettségű, fővárosban élőkre jellemzőbb, – ugyanakkor e kvalifikáltabb csoport körében is jelentősen megnőtt az aránya a járványidőszak után azoknak, akik soha nem teszik ezt. Az anyagi gondokkal küzdők, nélkülözők esetében növekedett meg a leginkább azoknak az aránya, akik már nem járnak étterembe a harmadik hullámot követően (39%), a jómódúaknak ez mindössze egytizedére jellemző.

A válaszadók közel fele csak részben jár ugyanazokba az éttermekbe, mint a járványidőszak előtt, időközben egy-két új vendéglátóegységet is felfedezett már magának, míg kicsivel több mint kétötödük ugyanazokat a helyeket látogatja, mint korábban. Az érintett válaszadók több mint fele azért döntött új éttermek választása mellett, mert jobban elérhetőek voltak számára. Az esetek több, mint egytizedében arról volt szó, hogy a válaszadók megszokott étterme bezárt időközben.

 

A járvány hatása az ételrendelési szokásokra

A koronavírus-járvány előtt a válaszadók 16%-a egyáltalán nem, kicsivel több mint egytizede ritkábban mint évente, egynegyede évente párszor, 35%-a legalább havonta egyszer, míg 18%-a legalább hetente egyszer rendelt készételt otthonra, munkahelyre, vagy egyéb helyre. A harmadik hullámot követően a válaszadók körülbelül kétharmadának változatlanok maradtak az ételrendelési szokásai, azaz ugyanolyan rendszerességgel rendeltek ételt, mint a járvány előtt, addig 18%-uk ritkábban 15%-uk pedig sűrűbben tette mindezt a járvány vészhelyzet után.

Régiós szinten leginkább a Közép-Magyarországon élőknél lett gyakoribb az ételrendelés (22%). Az itt élők esetén a legnagyobb az aránya azoknak is, akiknek nem változtak a rendelési szokása (73%) a harmadik hullámot követően. A településméret és az iskolai végzettség növekedésével párhuzamosan csökken azoknak az aránya, akiknek nem változtak az ételrendelési szokásai, illetve nő azoknak az aránya, akik sűrűbben rendelnek. Ez utóbbi a fővárosiak egynegyedére, míg a felsőfokú végzettségűek közel egyötödére igaz.

Összehasonlítva az étterembe járási szokásokkal, az ételrendelés esetében is növekedett a soha sem rendelők aránya, de jelentősen kisebb mértékben (mindössze 4%-kal). Sőt, a legalább hetente egyszer rendelők aránya valamelyest emelkedett is, a legalább havonta egyszer rendelők aránya pedig változatlan maradt. Az iskolai végzettség, a településméret és az anyagi helyzet növekedésével párhuzamosan növekszik a hetente rendelők aránya. Azaz a házhoz rendelés a felsőfokú végzettségű, a jómódú és a budapesti lakosokra jellemzőbb jobban az átlagnál.

A válaszadók több mint fele ugyanazokról a helyekről szokott ételt rendelni a járványidőszak után is, mint előtte, kétötödük fedezett fel új lehetőségeket időközben. Az új felkeresésének legjellemzőbb indoka az volt, hogy a vásárlók az új helyszínekről a korábbiaknál kedvezőbb feltételekkel rendelhettek ételt (62%). Az ételrendelés helyszínének megváltozását is az esetek kicsivel több mint egytizedében indokolta az, hogy a járvány vészhelyzet alatt a korábbi, megszokott szolgáltató bezárt.

A Kutatócentrum 2021 augusztusában végzett 1000 fős, reprezentatív felmérést a 18-64 év közötti, online népesség körében.

Contact

Contact Us

    I would like to receive detailed description of the available reports


    * It is necessary to fill it out. Filling the form, data is voluntary.